Persze messze nem volt olyan kemény, mint Ottlik Géza híres regényében a katonaiskola, de a Vízicserkész Vezetőképző így is a legkeményebb kiképzőtáborok illetve programok között van a szövetségben.

A Nemzeti Nagytábor és a Tutajtúra miatt az idei évre került át a "tavalyi" VVK, amire egyébként 2013-ban kellett volna sort keríteni.

Esztergom immár másodszor lett a VVK otthona, bár egy kicsit mostohára sikerült az idei vendéglátás - legalább is az eleje. Ugyanis az előtábor idején még víz alatt állt a kiszemelt táborhelyünk, ezért hirtelen át kellett az egész tábort egy másik szigetre költöztetni, ami nemcsak az előtáborosokat izzasztotta meg, hanem tulajdonképpen minden résztvevőt. Mivel így jó másfél km-rel messzebbre kerültünk az ellátási bázisunktól, pusztán a vízhordás is evezési gyakorlattá vált, ezért felbecsülhetetlen értéket jelentett a helybéli 14. sz. Holló cserkészcsapat segítsége, akik a tábori beszerzést magukra vállalták.

A jelöltek a szokásos utat járták végig attól kezdve, hogy át kellett úszniuk a szigetre, hogy a képzést elkezdhessék, a rengeteg kenus, kajakos és ladikos evezésen át a vízből mentésig és újraélesztési gyakorlatig. A napi 6 óra gyakorlat mellett még 5 óra elméleti képzésre is sor került, hogy jobban menjen az elalvás, és hogy a Hajózási szabályzattal vagy a vízitúra-szervezési ismeretekkel álmodhassanak.

A képzést idén az eddigieknél nagyobb szabású túrával zártuk Esztergomból Csepelre, ami alatt a jelöltek több-kevesebb sikerrel számot adhattak gyakorlati tudásukról, felkészültségükről és vízicserkész szellemükről.

A vízicserkész kapitányi képesítés kiadásáig azonban még hosszú út áll előttük, hiszen elméleti és gyakorlati vizsgafeladatokkal kell majd bizonyítaniuk, hogy méltók arra.

Ehhez kívánnak jó munkát a kiképzők, vagyis az MCSH Viharmadár legénysége:

• Ware Áron, vcsst. táborparancsnok (Székesfehérvár, MCSSZ)
• Dudich Tamás, vcsst. (Léva, SZMCS)
• Nagy Gábor vcsőv. (Szeged, MCSSZ)
• Tárkányi Botond Kobra vcst. (Budapest, MCSSZ)